C C-F C C - F
Hé, te, aki az utcán újságot árulsz
C C - F
És ötkor kelsz, zötyögsz villamoson,
C C - F
Éjjel tanulsz és fáj a szemed,
C C - F G \
S a fáradtságtól a könnyed kicsordul,
G G - F C C-F
Adj egy percet nekem az életedből!
Hé, te, aki nappal dolgodat végzed,
Géped vezeted s hajtod magad
S embert gyógyítasz s gyermeket tanítsz
S este fáradtan várod az álmodat,
G G - F C
Te is adj egy percet az életedből!
C F
Vártam rá, hogy elmondjam,
\ \
Hogy elénekeljem, hogy tudd, hogy érezd,
\ \
Hogy elhidd nekem, hogy neked szól a gitár,
\ \
Neked zörög a dob, neked gyúlnak a fények
\ C C - F G
És csak neked írom a dalt, neked énekelek,
G - F C C - F G G - G7
Neked írom a dalt, neked énekelek, oooh
C C-F C C-F
Asszony, te, aki életet adtál kezembe,
Hogy neked is írjon egy dalt,
Most ülj le szépen, tedd öledbe kezed,
Hunyd le a szemed és csendben figyelj rám,
Még egy percet kérek az életedből!
Vártam rá, hogy elmondjam...
Lány, most te jössz a sorban, kinek tudnia kell,
Hogy rád is vár még egy dal,
Ó de nem ez a dal, egy sokkal szebb,
Ami csak a tiéd, oh most figyelj rám,
Adj egy percet nekem az életedből!
Vártam rá, hogy elmondjam...
G \
Van akit nem várnak, csak érkezik
\ Am
Van aki azért van, mert elhiszik
\ \
Van aki feltámad, ha kivárja
Hm - H7 Em
S van aki egyszerűen születik a világra
Am - D G - Em
Mindenki másképp csinálja
Am - D G - Em
Mindenki másképp csinálja
Am - D G - Em
Mindenki másképp csinálja
Am - D G
Mindenki másképp csinálja
Van aki megmondja, hogy mit szabad
Van aki nem teszi, amit nem szabad
Van aki nem tudja, hogy nem szabad
És van akiről nem értem, hogy mért szabad
Mindenki másképp...
Van aki imádja és elteszi
Van aki örökli és elveri
Van aki gyűjtöget, van aki megnyeri
Van aki hamisítja, s van aki csak felveszi
Mindenki másképp...
Van aki hátulról tör előre
Van aki vár, míg elfogynak előle
Van aki tüntet és van aki kitüntet
Van aki feltűnik s a talapzatra felülhet
Mindenki másképp...
Van aki virággal és gyengéden
Van aki rohammal és keményen
Van aki csellel, van aki csalással
Van aki esküvel és akad aki lakással
Mindenki másképp...
Van aki kivetkőzik magából
Van aki levetkőzik magától
Van aki kénytelen, van aki képtelen
Van akit ösztön hajt és van akit az értelem
Mindenki másképp...
Van aki felír és van akit leírnak
Van akit meghívnak és akit behívnak
Van akit fogadnak s van aki nem fogad
Van akit felmentenek s akad aki ottmarad
Mindenki másképp...
Van aki ihletből, van aki hangokból
Van aki magától, van aki másoktól
Van aki eljátssza, van aki énekli
Van aki megveti és akad aki élvezi
Mindenki másképp...
G C
Elmegyek, elmegyek, messze megyek,
G C
Egy kék asszony elvitte a szívemet,
D - H7 Em
Nem maradt utána más, csak egy dal,
G7 C - D G C G C
Nem maradt utána oh, más, csak egy dal.
Szomorú kék volt az égő szeme,
Szomorú kék volt és beszélt vele,
Tudta, hogy nem látom többé sosem,
Tudta, hogy nem látom oh, többé sosem,
Szomorú kék volt az esőtlen ég,
Elfordította már gyorsan fejét,
Elfedte arcát és elment hamar,
Nem maradt utána oh, más, csak egy dal.
Ha jönne egy asszony, ki engem keres,
Mondjátok meg, hogy a szívem üres,
Magányból születhet tán még egy dal,
Magányból születhet oh, tán még egy dal,
Szomorú kék volt az égő szeme,
Szomorú kék volt és beszélt vele,
Tudta, hogy nem látom többé sosem,
Tudta, hogy nem látom oh, többé sosem,
Elmegyek, elmegyek, messze megyek,
Egy kék asszony elvitte a szívemet,
Nem marad utánam más, csak egy dal,
Nem marad utánam oh, más, csak egy dal.
Am
Hívok egy régi álmot
C
Várom, ki benne áll
A Dm
Álomarcú lány
Dm
Értem, ha szólal bennem
F
Érzem, ha megérint
F7 Bb
Álomarcú lány
G E
Mindig gondolj rám
Átkarol, hogyha kérem
Rámhajol, úgy mint rég
Álomarcú lány
Érzi, hogy miért is nézem
Érti, hogy miért is fáj
Álomarcú lány
Mindig gondolj rám
Szép, mint egy színes álom
Kár, hogy csak néha lát
Álomarcú lány
Vállamra szál a hajnal
Búcsúzik ő is már
Álomarcú lány
Mindig gondolj rám
Am7
Álomarcú lány
C7
Mindig gondolj rám
F
Lépj közel hozzám
A7
Mindig gondolj rám
Dm
Vidd el éjszakám
F7
Mindig gondolj rám
Bb
Álomarcú lány
C G/H Am Am/G
Amíg te játszottál a téren,
F C/E - Dm7 C G
én billentyűket gyúrtam egy zongorán
Am Am/G F C
táncoltam egy kötélen és majdnem leestem.
Dm7 G7 C \
S a nézőtéren rajtad nevettem.
Még tizenöt sem voltam,
s megőrültem már a dobokért
átestél egy kanyarón és egy diplomán,
illemórán és tánciskolán.
És egyszer felgördült a függöny,
és szemben ült a tisztelt publikum,
eljátszottunk mindent, amit addig tanultunk,
kivéve, mit akkor se tudtunk.
Bb \ C \
A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián,
Bb \ C
minden hangot ismernek a zongorán,
\ Am Am/G F C/E
és ha néha-néha ezt nem is hallod meg,
Dm7 G7 C \
mégsem vagyunk elcserélt fejek.
Prágában a csilláron is lógtak,
autogramhoz egy rúzs volt a toll,
kétszázezer ember vagy egy meghitt klub,
mindegy, hogyha szól a rock and roll.
Varsóban elveszett a Somló,
és zárva volt az információ,
Locomotív tortát küldött egy híres szakács,
s Chicagóban szólt a rádió.
Londonban szótárt reggeliztünk,
de jobban esett volna egy fasírt,
Indián egy medvetalpat rendelt áfonyával,
Józsi tegezett egy bölcs fakírt.
Roppantul gyűlölök repülni.
Én kimondottan tudom élvezni,
szebbnél rosszabb szállodákban töltöm életem,
telefonkönyv lett már a fejem.
A Kicsi, a Nagy, az Arthur...
Ültünk a járdán benzingőzben,
Friscóról meg született egy dal,
egy-két elfelejtett szóban sosem volt hiány
és nem jött el az álomarcú lány.
Én csak a kék asszonyt szerettem,
és kotta nélkül játszom az életem.
A tengelykezű félember még mindig látogat,
de kértem már, hogy ringasd el magad.
A Kicsi, a Nagy, az Arthur...
Anna doktor ujja morze,
írógépén nem volt zsé betű.
Az erősítő beremeg, ha Arthur közeleg,
a barázdáról leugrik a tű.
Hordjuk a bal cipőt s a jobbat,
kezünk írja és játssza a dalt,
én mondom a dallamát és te a szövegét,
tolni kell a banda szekerét.
A Kicsi, a Nagy, az Arthur...
Em \ \ \
Értünk egymás nyelvén, minden szó beszél
C D Em \
Mégis másképp érted, mint ahogyan én
Em \ \ \
Más a szó, ha mondod; más, ha hallgatod
C D Em \
Nem tudná a bal kéz, mit akar a jobb
Em \ \ \
Én tudom a dallamot, te tudod a szót
C D Em \
Én mondom az igazat, és te mondod a jót
Em \ \ \
Az én igazam nem biztos, hogy neked nagyon jó
C D
De mind a ketten várjuk azt az
Em D6/F# G6 Am9
Elfogyott, elhagyott, elrabolt, ellopott
H \ \ \
Egy-két elfelejtett szót
Am D G Em
Minden ember jó, kit megtalál egy szó
Am D G - D Em
Minden szó is jó, ha embernek való
Am D G - D Em
Minden ember más, de éppen ez a jó
Am \ H7
Hát meddig várjak még, hogy felhangzik
\ Em \
Egy elfelejtett szó?
Érzem, amit érzel; látom, amit látsz
Mégis másképp mondom, mint amit te vársz
Gondolhatok bármit, előbb mondod ki
Megbotlom egy kőben, s te fogsz elesni
Én hordom a bal cipőt, rajtad van a jobb
Összeköt a cipőfűző - nem egy nagy dolog
Ami nekem jó, az talán neked nem való
De mind a ketten várjuk azt az
Elfogyott, elhagyott, elrabolt, ellopott
Egy-két elfelejtett szót
Minden ember jó...
Szóból vannak hidak két ember között
A csend robbantja őket a fejetek fölött
Mindenki mást érez minden szó mögött
Ami nekem kéne, azt te nem tűröd
Én mondom az igazat, s te mondod a jót
Én tudom a dallamot, és te tudod a szót
Ami neked jó, az talán nekem nem való
De mind a ketten várjuk azt az
Elfogyott, elhagyott, elrabolt, ellopott
Egy-két elfelejtett szót
Minden ember jó...
Szól a rádió, szól a rádió.
D A7
Még broadcastingnak hívták, s nagyon sok pénzbe került,
G D - =F#m
Mikor az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült.
Hm F#m
Érces hangja felszárnyalt és messzire repült,
G A7
És egy hallgatóban megszólalt: - A próba sikerült!
S a Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító,
És ott volt huszonháromban az első stúdió.
És műsor gyanánt akkoriban az is megfelelt,
Ha Marcal János segédtiszt egy nótát énekelt.
D F#m-=Fm Em A7
¦: Szól a rádió, szól a rádió. :¦
A Rádióról huszonnégyben feljegyezhették,
Hogy az Állatkertből sugározta az első koncertjét.
És a lemezgyártók átkozták a konkurenciát,
Mely profit nélkül árulta a Kék rapszódiát.
A közel lakó amatőrök tisztán hallották,
Mikor a csepeli adó huszonötben jó reggelt kívánt.
A magasba szöktek mindenféle furcsa antennák,
És egy ügyes diák detektoros vevőt fabrikált.
¦: Szól a rádió, szól a rádió. :¦
A hőskorban már megtanulta minden bemondó:
Tilos rögtönözni, a leírt szöveg felolvasandó!
Vass Hortenziát és Filotás Vilit kevesen ismerték,
Azt tudta minden hallgató, hogy a hangjuk milyen szép.
S gyermekek a dobozban a bácsit keresték,
S a nagymamák a politúrját szépre vikszelték.
A postások a vevőktől az adót beszedték,
És fizetni kellett egyformán a jó és rossz hírért.
¦: Szól a rádió, szól a rádió. :¦
A szokott időben - vezet a listán - három perccel múlt -
Ötödik szám a hatvanhármas - kissé beborult,
Elnézést, a vihar elvonult!
Vonul a front - közepes termés - nem hajózható -
Újpesten kábé mínusz húsz fok és eső várható -
Ha nem tetszik, hát kikapcsolható.
¦: Szól a rádió, szól a rádió. :¦
S ma sztereóban fogható és ebben az a jó,
Hogy a két oldalról egy időben más-más hallható.
A nagyzenekar hangzásában éppen az a szép,
Ha középen ülsz és jól figyelsz, már teljesebb a kép.
S néha zavar minket, s néha gépek zavarják,
Már zsebre vágjuk, s ha rosszul figyelsz, ő is zsebre vág.
Szép időben minden műsor tisztán fogható,
És a programban a régi dal is újra hallható
¦: Szól a rádió, szól a rádió. :¦
Em - A D
Én a szívemet adtam neked
D - E7 A
És az árából vettünk egy labdát
G A - E7 | |
És mi együtt játszottunk éveken át
D - A Hm -
Ugye, mi jóbarátok vagyunk,
H0 D6 - A D
Ugye, mi jóbarátok vagyunk?
Én a zenémet adtam neked
De az árából nem kaptunk semmit
És mi együtt árultuk éveken át
Ugye, mi jóbarátok vagyunk,
Ugye, mi jóbarátok vagyunk?
D Gmaj
Tudod, az első pofon a legnagyobb
F#m7 Em7
Aztán a többit lassan megszokod
D Gmaj
Tudod, az első pofon a legnagyobb
F#m7 Em7 \
Aztán a többit megszokod
Én a kezemet adtam neked
És az árából vettünk egy hintát
És mi együtt ültünk benne éveken át
Ugye, mi jóbarátok vagyunk,
Ugye, mi jóbarátok vagyunk?
Tudod, az első pofon a legnagyobb...
Én a pénzemet adtam neked
De a pénzemért nem kaptunk semmit
És mi együtt néztük a kirakatot
Ugye, mi jóbarátok vagyunk,
Ugye, mi jóbarátok vagyunk?
Én a fülemet adtam neked
De te hallottál valamit rólam
És mi nem beszélgettünk éveken át
Ugye, mi jóbarátok vagyunk,
Ugye, mi jóbarátok vagyunk?
H0 Hm A D
¦: Ugye mi jó, ugye mi jó, ugye mi jóbarátok vagyunk :¦
H0 Hm A G D
Ugye mi jó, ugye mi jó, ugye mi jóbarátok vagyunk?
¦: Dm Gm7-Am7 :¦
Dm Gm7-Am7
Volt egy faltól falig ház
Dm Gm7-Am7
Ó, ez embertelen gáz
Dm Gm7-Am7
És volt egy huszonéves láz
Dm Gm7-Am7
Ó, ez embertelen gáz
Dm
És besurrantunk az öreg házba
Gm7 - Am7 Dm
Hogy szeressük egymást minden délután
Gm7-Am7
Ó, ez embertelen gáz
Dm
És szeretőt, inget, hitet cseréltünk
Gm7 - Am7 Dm
A törvénytelen éjszakák után
Gm7-Am7
Ó, ez embertelen gáz
De jött egy zubbonyszínű gép,
Ó, ez embertelen szép!
És jött sok féktelen kerék,
Ó, ez embertelen szép!
Én fogcsikorogva forogtam köztük,
És fogadkoztam, hogy nem esem, nem esem szét,
Ó, ez embertelen szép!
És megcsiszoltak, és dörzsölt lettem,
És simára kopva nem pörgök be rég,
Ó, ez embertelen szép!
Dm - Gm7 Am7 - Dm
Van, ami annyira esztelen,
Dm - Gm7 Am7 - Dm
Hogy csakis meztelen jó.
Dm - Gm7 Am7 - Dm
Van, ami annyira esztelen,
Dm - Gm7 Am7 - Bb
Hogy csakis meztelen jó.
|
Meztelen jó.
¦: Dm Gm7-Am7 :¦
És jött a garázsigazgató,
Ó, ez embertelen jó!
És jött sok defektfoltozó,
Ó, ez embertelen jó!
A kerékkötőt azt kerékbe törték,
Vagy kereket oldott jó időben még,
Ó, ez embertelen szép!
Vagy kereken kimondta, kertelés nélkül:
A kevés az nekünk mindenből elég.
Ó, ez embertelen szép!
Bb - C C#0 - Dm
Embertelen szép, embertelen jó,
Bb - C C#0 - Dm
Embertelen jó, s embernek való.
Bb - C C#0 - Dm
Embertelen szép, de embertelen jó,
Bb - C C#0 - Dm
Embertelen jó, s embernek való.
Nincs e dalban semmi baj,
Ez egy embertelen dal.
Nincs se tőr, se rács, se fal,
Ez egy embertelen dal.
És nem akar senkinek semmi rosszat,
Mert sima, és sehol, senkit nem zavar,
Ez egy embertelen dal.
Csak virág virít a vidám réten,
S a világon minden vétket eltakar,
Ez egy embertelen dal.
Van, ami annyira esztelen...
Embertelen szép...
C10b \
Nevét se tudom még, kezét se fogom még
\ \
És csak azt tudom, hogy ő még csak most tizennégy
\ \
A papa vigyáz rá, a mama vigyáz rá
F - Eb Eb =Bb- C
Nem tudja mi vár, mi vár, mi vár rá
C10b \ F-Eb Eb=Bb-C
Én nem is figyelnék, és nem is nevetnék
Ha nem tudnám, hogy ő még csak most tizennégy
Nem hisz a mesében, ez van a szemében
Nem tudni mi van, mi van a fejében
G \
Nem neked való még az éjszaka
F7| |
Siess haza, vár a mama
G \
Későn érsz haza, nincsen vacsora
F7| |
Siess haza, vár a mama
Nem neked való még az éjszaka
Siess haza, vár a mama
Későn érsz haza, nincsen vacsora
Hiába keresnéd, hiába szeretnéd
Erre azt mondja, hogy ő még csak most tizennégy
Ha egyszer megnézed, tudja, hogy mért nézed
Nevetve tovább, tovább, tovább megy
Ne nézz rám, ne nézz rám
Ne nézz, ne nézz, ne nézz rám
Ne várj rám, ne várj rám
Ne várj, ne várj, ne várj rám
C F
És mi arra születtünk, hogy a Föld sebeit begyógyítsuk
C G7 C
Életünkön át, életünkön át.
Arra születtünk, hogy mindig menjünk, meg ne álljunk,
Induljunk tovább, induljunk tovább.
C F C
Holnapodnak minden kulcsa két kezemben van,
C F C
Nyitott szemmel álmodom, de nem vagyok magam.
Arra születtünk, hogy tiszta szívvel szerethessünk,
Boldogok legyünk, boldogok legyünk.
Arra születtünk, hogy mégse dobjuk el hitünket,
Hogyha szenvedünk, hogyha szenvedünk.
Mint a mécses világítson egész életed,
Fordulj felém, ha megérted, mit mondok neked.
Arra születtünk, hogy napsugárba kapaszkodjunk,
Nem baj, hogyha fáj, nem baj, hogyha fáj.
Arra születtünk, hogy tiszta legyen még a szívünk,
Játsszunk még tovább, játsszunk még tovább.
Nánánánáná...
Arra születtünk, hogy napsugárba kapaszkodjunk...
C Em
Madarak jönnek, madarak jönnek,
F G
Halálesőt permeteznek,
C Em
Madarak jönnek, madarak jönnek,
F G
Fekete könnyel megvéreznek.
C \
Valaki mondja meg, milyen az élet,
F C
Valaki mondja meg, mért ilyen,
C \
Valaki mondja meg, mért szép az élet,
F C
Valaki mondja meg, miért nem,
C \
Valaki mondja meg, mért jó az ember,
F - E Am
Valaki mondja meg, miért nem,
C G
Valaki mondja meg, mért lesz gonosszá,
F C
Valaki mondja meg, miért nem.
Madarak jönnek...
Valaki mondja meg, kinek kell hinnem,
Valaki mondja meg, kinek nem,
Valaki mondja meg, ki hova érhet,
Milyen az íze az élet vizének,
Valaki mondja meg, a hosszú évek
Mért tűnnek úgy, mint egy pillanat,
Valaki mondja meg, mi az, hogy elmúlt,
Valaki mondja meg, hol marad.
Madarak jönnek...
Valaki mondja meg, hogyan kell élni,
Apám azt mondta, ne bánts mást,
Valaki látta, hogy bántottalak már,
Valaki látta, hogy bántottál,
Valaki mondja meg, miért vagyunk itt,
Anyám azt mondta, hogy boldog légy,
De anyám azt nem mondta, mért nem e földön,
Anyám nem mondta, mondd miért.
Madarak jönnek...
Crystal : Sosem múlik el
Nézem őt, s nem látom már Tudom, elment rég és távol jár De bárhogy éget, bárhogy fáj Van, mi sosem múlik el Nincs remény és ő sincs már Csak a szívem őrzi, vár és vár S ha látom őt még mindig fáj És ez sosem múlik el
Őt látom fában, a fűben Egy eldobott kőben Egy szívben, egy dalban Mondd, mért kell, hogy halljam A fában, a fűben Egy eldobott kőben Van, mi sosem múlik el Őt látom fában, a fűben Egy eldobott kőben Egy szívben, egy dalban Mondd, mért kell, hogy halljam A fában, a fűben Egy eldobott kőben Van mi sosem múlik el
Új lap ébred, új nap vár Hideg hosszú télből Így lesz nyár De bárhogy éget, bárhogy fáj Van, mi sosem múlik el Múltba vész, nem bánom már Szívem újra könnyű széllel száll De látnom őt még, mindig fáj És ez sosem múlik el
Őt látom fában....
Mért őrzöm még Mondd el meddig tart Míg elfelejtem Vak voltam, most újra látok De félek késő már
Fában a fűben..... Őt látom fában...
.
Oroszlán Szonja : Micsoda nő ez a férfi
/Oroszlán Szonja & Bebe/
Állj! Ez a filmkocka nem éppen fiatal. De ha szerepet játszol nem lesz jó, tudod ebből lesz a baj. Kell ez a showblúz és fülbevaló és veled különösen jó ez a tánc. De fékeresztett zűrzavarból lett az örült vad románc.
Ne sajnáld egy szoknya és egy nadrág így jól mutat!
Refrén: Micsoda nő ez a férfi! Neked csak játék a szerelem könnyű lehet ha sétálsz a szívemen. Mégis akarom, bármi az ár. A harcban nincs határ!
Micsoda nő ez a férfi! Neked csak játék a szerelem könnyű lehet ha sétálsz a szívemen. Álruhában mondd mit akarsz? Ha harc hát legyen harc!
Várj! Nem adom fel, míg a vágyam érted hajt. Lehet hogy minden őrültség, de ez az érzés felkavart. Összetört a szíve, féltékeny de minek? Közben magabiztos vagy ez jó! Férfiszemmel fárasztó lehet a nehéz női sors.
Ne sajnáld egy szoknya és egy nadrág így jól mutat!
Micsoda nő ez a férfi! Neked csak játék a szerelem könnyű lehet ha sétálsz a szívemen. Mégis akarom, bármi az ár. A harcban nincs határ!
Micsoda nő ez a férfi! Neked csak játék a szerelem könnyű lehet ha sétálsz a szívemen. Álruhában mondd mit akarsz? Ha harc hát legyen harc! Ilyen a szerepem.
Ne gondold, hogy reményvesztett színjáték az egész! Enyém leszel és nekem ez éppen elég.
Micsoda nő ez a férfi! Neked csak játék a szerelem könnyű lehet ha sétálsz a szívemen. Mégis akarom,bármi az ár. A harcba nincs határ!
Micsoda nő ez a férfi! Neked csak játék a szerelem könnyű lehet ha sétálsz a szívemen. Álruhában mondd mit akarsz? Ha harc hát legyen harc! **!!!ILYEN A SZEREPEM!!!**
Oláh Ibolya : Magyarország
Van egy ország, ahol álmomban jártam: Magyarország, ahol az arcodban láttam a magam arcát. Az ölelésben bőség, az igaz ügyben hűség voltál. Én ezt az arcot már őrzöm, Magyarország! Hiszek az álmomban egy életen át...
Magyarország! Te vagy a szívembe írva. Magyarország! Te vagy a lelkemre bízva. Magyarország, hát te vezess most engem, és amit meg kell tennem segítsd! Legyél a holnapban rejlő bizonyosság! Én csak az életem bízom rád...
Van egy ország, ahol álmomban jártam: Magyarország, ahol az arcodban láttam a magam arcát. Gyere és egyszer végre, amikor új nap ébred, te várj! Gyere és bújj hozzám újra Magyarország! Én ezer év óta várlak már...
Gyere és egyszer végre, amikor új nap ébred, te várj! Gyere és bújj hozzám újra Magyarország! Én ezer év óta várlak már...
Magyarország! Idegen földön ha járok, Magyarország, velem az út is megfordul haza hozzád. Velem az ősök kérnek, engedd, hogy benned éljek tovább, ahogyan ők élnek bennem, Magyarország! Milliók áldása szálljon rád!
Velem az ősök kérnek, engedd, hogy benned éljek tovább, ahogyan ők élnek bennem, Magyarország! Milliók áldása szálljon rád!
Legyél a holnapban rejlő bizonyosság! Én csak az életem bízom rád!
Legyél a holnapban rejlő bizonyosság! Milliók áldása szálljon rád!
Oláh Ibolya : Magyarország
Van egy ország, ahol álmomban jártam: Magyarország, ahol az arcodban láttam a magam arcát. Az ölelésben bőség, az igaz ügyben hűség voltál. Én ezt az arcot már őrzöm, Magyarország! Hiszek az álmomban egy életen át...
Magyarország! Te vagy a szívembe írva. Magyarország! Te vagy a lelkemre bízva. Magyarország, hát te vezess most engem, és amit meg kell tennem segítsd! Legyél a holnapban rejlő bizonyosság! Én csak az életem bízom rád...
Van egy ország, ahol álmomban jártam: Magyarország, ahol az arcodban láttam a magam arcát. Gyere és egyszer végre, amikor új nap ébred, te várj! Gyere és bújj hozzám újra Magyarország! Én ezer év óta várlak már...
Gyere és egyszer végre, amikor új nap ébred, te várj! Gyere és bújj hozzám újra Magyarország! Én ezer év óta várlak már...
Magyarország! Idegen földön ha járok, Magyarország, velem az út is megfordul haza hozzád. Velem az ősök kérnek, engedd, hogy benned éljek tovább, ahogyan ők élnek bennem, Magyarország! Milliók áldása szálljon rád!
Velem az ősök kérnek, engedd, hogy benned éljek tovább, ahogyan ők élnek bennem, Magyarország! Milliók áldása szálljon rád!
Legyél a holnapban rejlő bizonyosság! Én csak az életem bízom rád!
Legyél a holnapban rejlő bizonyosság! Milliók áldása szálljon rád!
Megasztár : Búcsúdal 2005
Csendre int az élet minket. Egy álom lassan elgurult. Mégis nem hiszem, hogy végleg nem látlak már téged.
Minket összeköt a múlt, nem látlak téged minket összeköt a múlt.
Valamit úgy mondanék, súgnék halkan nem vagy idegen. Szól a dal,bennem élsz látod rajtam, hogy ez jó nekem. Mint a hold mi éjjel reményt csal a csillagokra.
Bízom benned.
Valamit úgy mondanék, súgnék halkan nem vagy idegen. Szól a dal, bennem élsz látod rajtam, hogy ez jó nekem. Mint a hold mi éjjel reményt csal a csillagokra.
Bízom benned.
.
.
.
.
.
.
Tankcsapda : Örökké tart
Gyere mondd el mi a baj bébi figyelek rád Elõttem ne legyen titkod én nem vagyok az apád Látom van valami ami a szívedet nyomja Tudom az élet súlya, tudom a világ gondja
Gyere ne félj tõlem én nem verlek át Ha belekezdtél hát folytasd tovább Ha akarod suttoghatsz nekem Az is elég hogy halljam, és én majd Ott leszek és segítek ha baj van
Ha nem hiszed el hogy az életed ajándék Nézd meg jobban hogy élnek anyádék Ha nem hiszed el hogy az élet Tényleg örökké tart Hiába úszol belefulladsz pedig Ott van a másik part
Na jól van, borítsunk fátylat a múltra A dolgok jönnek aztán mennek hirtelen és Néha elvisznek magukkal arra az útra Ahol az érzelmek laknak nem az értelem
Gyere ne félj tõlem én jól tudom mi bánt Néha mindenki elkövet néhány hibát De ha magadba nézel és azt látod hogy A szíved tiszta akkor Jó az út amin jársz és többé Ne is fordulj vissza
Ha nem hiszed el hogy az életed ajándék Nézd meg jobban hogy élnek anyádék Ha nem hiszed el hogy az élet Tényleg örökké tart Hiába úszol belefulladsz pedig Ott van a másik part
Ha nem hiszed el hogy az életed ajándék Nézd meg jobban hogy élnek anyádék Ha nem hiszed el hogy az élet Tényleg' örökké tart Hiába úszol belefulladsz pedig Ott van a másik part
Gyere mondd el mi a baj bébi figyelek rád Elõttem ne legyen titkod én nem vagyok az apád Látom van valami ami a szivedet nyomja Tudom az élet súlya, tudom a világ gondja Az élet súlya, a világ gondja
Rómeó és Júlia - Operettszínház : Verona
(Verona hercege) Ki véletlenül erre jár, egy furcsa, vad várost talál. Szép Verona nem vitás, a többinél kicsit más! Egy össze-vissza utazott, és mindent végig olvasott. Nem segít a sok tudás, a mi Veronánk más!
Mert ez a nép itt nem olyan, hogy békében éljen boldogan! A vérében a harc, a láz, a mi városunk más!
Őrült világ, bûbájos világ! A város itt kettészakadt, törvény az nincs, csak akarat! Két család folyton harcban áll, középút nincsen, ez szabály! Hogy legyek bölcs és józan én, egy hordó lõpor tetején?
(Kórus) Egy szédült világ! Egy õrült világ! A szép Verona így köszönt, vigyázz, a bosszúvágy elönt! Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok. Lehetnénk földi mennyország, hát legbelül miért a pokol rág?
(Verona hercege) Egy õrült világ!
Hiába kérés, könyörgés, hiába súlyos büntetés! Mindent megteszek, de itt már semmi nem segít! Hát akkor jöjjön a vasszigor, jöjjön az ostor, szolgasor! A szép szóra e sok lator már rá sem hederít!
Mert ez a nép itt nem olyan, hogy békében éljen boldogan! A vérében a harc, a láz, a mi városunk más!
Szédült világ! Egy õrült világ! Veronát vérben fürdeti, az ember meddig tûrheti? Hogy folyton félelemben él, hogy itt a törvény ennyit ér. Miért van hogy ereinkben itt, vér helyett gyûlölet folyik?
(Kórus) Egy szédült világ! Egy õrült világ! A szép Verona így köszönt, vigyázz, a bosszúvágy elönt! Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok. Lehetnénk földi mennyország, hát legbelül miért a pokol rág?
Világ, bûbájos világ! A város itt kettészakadt, törvény az nincs, csak akarat! Két család folyton harcban áll, középút nincsen, ez szabály! Miért van hogy ereinkben itt, vér helyett gyûlölet folyik?
Egy szédült világ! Egy õrült világ! A szép Verona így köszönt, vigyázz, a bosszúvágy elönt! Szépek a lányok, asszonyok; a kertek, parkok gazdagok. Lehetnénk földi mennyország, hát legbelül miért a pokol rág?
(Verona hercege) Õrült, szédült, õrült világ!
Rómeó és Júlia - Operettszínház : Szívből szeretni
(Rómeó) Szívbõl szeretni híven! Nincs szebb, égni e tûzben! Együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
(Júlia) Szívbõl szeretni annyi, érte mindent föladni! És szállni, fent sólyomszárnyon szállni, áldást találni!
(Rómeó és Júlia) Égig emeld a szíved! Száguldj, szerelmünk hirdesd! Így nyer értelmet végleg álom, boldogság, élet!
(Kórus) Szívbõl szeretni híven! Nincs szebb, égni e tûzben! És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen! Szívbõl szeretni mámor, elvész közel s a távol! És érezd, a szíved lángol, eltûnt a múlt a mából!
Szívbõl szeretni annyi (szeretni szívbõl), érte mindent föladni (szállni, csak szállni)! És szállni, fent sólyomszárnyon szállni, áldást találni (áldást találni)!
Szívbõl szeretni híven (szívbõl szeretni)! Nincs szebb, égni e tûzben (égjünk e tûzben)! És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen! Szerelem!
Rómeó és Júlia - Operettszínház : Lehetsz király
(Mercutio) Lehetsz király, hiába vagy A mosolyod úgyis az arcodra fagy Királynak lenni, az mámorító
(Mercutio és Benvolio) De mi tudjuk azt, mi az igazi jó!
(Benvolio) Szegény fiúk ott legfelül Talpig aranyban, de tökegyedül A hatalom nyűg, csak ostoba lánc Amíg itt lenn folyton szabad a tánc!
(kórus 1) Mámort hoz és kéjjel kínál minden száj és bájos szempár Csók ha csattan, láb ha röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren Élj csak, ahogy jobban esik, az sem baj, ha meg is lesik! Tedd azt, ami kéjhez vezet, bizsergesd a tested-lelked!
(kórus 2) Mámort és kéjt kínál száz száj és száz szempár Csók csattan, láb röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren Élj ahogy jólesik, nem baj, ha meglesik! Tedd, ami élvezet, bizsergesd a tested-lelked!
(Mercutio) Uralkodók, ostoba mind! Ablakból nézik, hogy mi van itt kint! A Naptól is óvják maguk odabenn Fogalmuk sincs róla, mi a szerelem!
(Rómeó) Ezek ott fent, nem tudnak mást (nem tudnak mást) Tenyérnyi föld miatt ölik egymást (ölik egymást) Mire való a harc, a viszály?
(Rómeó, Mercutio és Benvolio) Ha kimaradunk, nekünk az a király!
[kórus 1+kórus 2]
(Élj, ahogy jólesik, nem baj ha meglesik, tedd, ami élvezet!)
(Mámort és kéjt kínál minden bájos szempár) Élj, ahogy jólesik, nem baj ha meglesik, tedd, ami élvezet!)
Gyerünk, gyerünk, indul a hathengeres limbo-hintó, Aki átbújik a léc alatt, velünk jöhet. Vigyázz, lejjebb is megy még a léc, Hajolj hátra, míg földet érsz!
1. Kitört a pesti limbo-láz, - limbo-limbo-limbo-láz. Mindenki őrült limbót ráz, - limbo-limbo-limbo-láz. A limbo-hintó menetre kész, - limbo-limbo-limbo-láz. Van még egy pár hely, te is beférsz. - limbo-limbo-limbo-láz.
2. Egy-két-hár, na indulj be már! Négy-öt-hat, ne tátsd a szádat! Laza a mankó, frankó, Jankó, Csússz alatta át!
3. Egy-két-hár, na ki lesz a sztár? Négy-öt-hat, a berendezés marad! Tapad az aszfalt a gumitalp alatt, Dölj a léc alá hát!
Ki lesz a limbo-király? Aki legmélyebbre hanyattdőlve áthalad, Úgy, hogy a léc a helyén marad.
4. Könnyen lebillen a limbo-léc, - limbo-limbo-limbo-láz. Húzd be a hasad, mert hozzáérsz. - limbo-limbo-limbo-láz. Reped a csőnaci, semmi gáz, - limbo-limbo-limbo-láz. Majd felruház a Rock and roll áruház. - limbo-limbo-limbo-láz.
5. Egy-két-hár, a hintó még rád vár, Négy-öt-hat, viszket már a talpad, Világra szóló limbo-party Dúl a ház körül.
6. Egy-két-hár, na mi lesz már? Négy-öt-hat, rogyaszd a lábad! A limbo-hintó nem ócska taxi, Boldog az, ki ráül.
7. Narancsba borultak a pálmafák, - limbo-limbo-limbo-láz. A jampik a limbót himbálják. - limbo-limbo-limbo-láz.
8. Egy-két-hár, itt dumálni kár, Négy-öt-hat, na vágd magad hanyatt! A crazy Daisy csak a lécet nézi, Itt a limbo, let's go!
Limbo-hintó! Limbo-hintó!
9. Bömböl a megafon, a rádió, - limbo-limbo-limbo-láz. A limbo-show az új szenzáció. - limbo-limbo-limbo-láz.
10. Egy-két-hár, a bazár bezár, Négy-öt-hat, dobd be végre magad! Csalogatóan ring a bringa, A sevró-impala.
11. Egy-két-hár, a motor már jár, Négy-öt-hat, suhanj a léc alatt! Inog a hintó, mint a hinta, Itt a Linda rajta, A hintó vár a rajtra, Na ugorj rá, te bamba!
AJÁNLOM AZ OLDALT
